Karácsonyi hagyományok, népszokások

Már a középkorban is fontos esemény volt a karácsony, amelyet mindig a téli napfordulókor ünnepeltek. Éppen ezért nem volt pontosan kijelölt időpontja a naptárban. Végül I. Gyula pápa (337-352) jelölte ki karácsony napjának december 25-ét.

Karácsonyi díszek

Forrás: stylemagazin.hu

Ekkor a karácsony több hétig tartott, az év lezárását jelentette, mindenki a családjával ünnepelt. A munkát ekkor tiltottak, a családok pihenhettek és együtt mehettek a templomba.

A karácsonyfa

A pogány hagyományokban az örökzöldeknek volt nagy jelentősége, így lettek a keresztény világban az örökzöldek az élet és az örökkévalóság szimbólumai.

A középkorban Szenteste a templomokba faágakat vittek, amelyeket almával díszítettek fel. Németországban a 16. században papírvirágokkal díszített fenyőket állítottak a városok főterén, ahol körbetáncolták, majd a végén elégették őket.

Karácsonyfa

Forrás: hometrendesign.com

Az első, ostyával és almával díszített, karácsonyfákról Sebastian Brant német írótól tudunk a 15. század végéről. Lisolette pfalzi grófnő egyik levelében írt egy 1660-ban gyertyával ékesített fenyőfáról. Hazánkban a 19. században terjedt el a karácsonyfa-állítás hagyománya, elsőként a németajkú lakosság otthonaiban. Az első fenyőfát valószínűleg Brunszvik Teréz állította Aszódon, 1824-ben. Nálunk a karácsonyfa szó eredetileg a földesúrnak az ekkor befizetendő adót jelentette.

Az ünnepi asztal

Az ünnepi asztalokat hatalmas tisztelet övezte, a rájuk terített abroszokról pedig úgy gondolták, hogy gyógyító erejük van. Ezért a beteg embereket becsavarták, az állatokat pedig bedörzsölték velük.

Ünnepi asztal

Forrás: static.guim.co.uk

Területenként változott, hogyan terítették meg az asztalokat. Elterjedt volt például, hogy piros színű terítővel takarták le őket, az örömöt szimbolizálva.

Moson megyében két abroszt terítettek egymásra, úgy, hogy a középvonaluk keresztet alkosson. Közéjük vagy a négy sarokra szalmát, búzaszemeket vagy szénát tettek, ami Jézus születésére utal. Ezeket később az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek a következő esztendőben.

Az ünnepi lakoma

A karácsony előtti adventi időszakban böjtölni kellett, ekkor tilos volt bizonyos ételeket fogyasztani, például húst és tojást. Ez az időszak a vallásban való elmélyülésé és a bűnbánaté volt. Ezért várták annyira a karácsonyi nagy lakomát és az ünneplést.

Dió

Forrás: sutiklub.hu

Babot, borsót, mákot és halat (a pikkelyek miatt) azért eszünk, hogy bőséget hozzon a következő évben. A fokhagyma és a dió fogyasztása az egészség megőrzését szolgálja, a méz pedig megédesíti az egész életet.

Egyes vidékeken elterjedt szokás volt, hogy karácsonykor a kútba dobtak egy almát, majd vízkeresztkor kivették, és a család közösen fogyasztotta el. Úgy tartották, hogy így az egész család egészséges lesz a következő évben.

Alma

Forrás: delina.hu

Források:

http://www.torzsasztal.com/gasztrofolklor/karacsonyi-nepszokasok-etelek-receptek.html

http://www.mindmegette.hu/karacsonyi-buvos-morzsa-es-mas-hagyomanyok-12332

Vélemény, hozzászólás?