Otthonunk és a fűtési szezon

Az ősz közepén járva az időjárás hamarosan egyre hűvösebbre fog fordulni. Ezekben a napokban egyre több háztartásban kapcsolják be a fűtést, hogy a szabadban eltöltött, átvacogott percek után átmelegedjenek.

Hőmérséklet és egészség

Az optimális hőmérséklet beállítása nagyon fontos egészségügyi szempontból, hiszen a nagy meleg nem tesz jót a magas vérnyomásban szenvedőknek, jobban megterheli a szívet és az egész szervezetet. Ezen kívül, ha megszokjuk a meleget, és egy túlfűtött helyiségből megyünk ki a hideg levegőre, hamarabb meghűlhetünk. A nagy hőmérséklet különbség itt sem tesz jót, ugyanúgy, ahogyan nyáron a légkondicionálók használata során sem.

Forrás: blog.tradeplatform.com

Forrás: blog.tradeplatform.com

A legideálisabb az, ha minden helyiségben külön lehet szabályozni a hőfokot. Az általánosan ajánlott és elfogadott hőmérsékleti értékek szerint a legmelegebbnek, 23 °C-osnak, a fürdőszobának kell lennie használat közben. A gyerekszobába 21-22 °C-t, a nappaliba és az étkezőbe 20 °C-t, a konyhába és a hálószobába 18 °C-t adnak meg optimális értékként. A hűvösebb levegőnek köszönhetően ugyanis könnyebben merülünk álomba, javul az alvás minősége: kevesebbszer ébredünk fel, és mélyebb, pihentetőbb az alvás. A hőérzet javítása érdekében inkább válasszunk megfelelő takarót és hálóruhát.

Ha kisgyermek él otthonunkban, akkor ezek a hőmérsékleti értékek növelhetőek 1-2 °C-al. Többel azonban nem érdemes, ugyanis magas hőmérsékletű környezetben a csecsemők hőháztartása nehezebben fejlődik. Emellett a meleg közeg bágyadttá tesz, rontja a reakcióidőt és lassítja a gondolkodást.

Mi a teendő távollét esetén?

A használatlan helyiségekben nem ajánlatos a fűtést kikapcsolni, ugyanis a vele szomszédos szobák még több energiát igényelnek majd. Ha napközben nem tartózkodik otthon senki, vagy több napra elutazunk, akkor sem szabad teljesen fűtetlenül hagyni a lakást. Így megakadályozhatjuk a falak kihűlését, ezáltal könnyebb lesz újra felfűteni az egyes helyiségeket. Ilyenkor 15-16 °C-ra érdemes állítani a termosztátot.  Ha nem tartózkodunk odahaza, érdemes nyitva hagyni a szobák közti ajtókat, hogy a levegő jobban áramolhasson.

A lakás páratartalma

A fűtési szezonban a túl magas és a túl alacsony páratartalom is problémát okozhat. A fűtés elvonja a levegő nedvességtartalmát és szárazzá válik, vagy a kinti és a benti hőmérsékletkülönbség miatt a hőhidakon lecsapódik a pára.

A párás levegőjű környezet jó táptalaja az allergiás megbetegedéseknek, illetve a penészgomba megjelenésének, amelynek nehézségeivel egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. Az egészséges, felnőtt ember számára a 45-55%-os páratartalmú levegőt tartják optimálisnak. Kisgyermekek számára, hogy megkönnyítsük a légzésüket, kicsit magasabbnak ajánlják ezt az értéket: 60-65%-osnak. A pontos érték meghatározására ajánlott beszerezni egy páramérő műszert.

Radiátorra akasztható párásító tartály

Radiátorra akasztható, szemrevaló párásító tartály. Forrás: neonoe.hu

A száraz levegő hatása a nyálkahártyák irritációjában nyilvánul meg. Ennek velejáró tünetei a száraz, égő szem és a torokkaparás, a száraz köhögés pedig a légutak ingerlésére utal, de akár az orrvérzés kiváltó oka is lehet. A hideg és az alacsony páratartalmú levegő a bőrünket sem kíméli, a folyamatos hidratálással azonban elkerülhető a száraz, viszkető érzés.

Párásító

Dekoratív párásító. Forrás: vollervill.hu

A levegő párásítása céljából használhatunk elektromos párásító készüléket, vagy radiátorra szerelhető, kis párologtató tartályt is. Ma már mindkét fajtából lehet nagyon tetszetőseket vásárolni, amelyek otthonunk díszeit is képezhetik amellett, hogy rendkívül jó megoldást kínálnak erre a problémára. A mutatós növények otthonunkba való telepítésével természetes módon tudjuk a páratartalmat növelni. 

Elektromos párásító

Elektromos párásító. Forrás: electropark.hu

A szellőztetés fontossága

A szellőztetésről a kinti hideg időben sem feledkezhetünk meg. Az elhasznált levegő cseréje nagyon fontos a betegségek elkerülésének céljából, illetve a friss levegőjű környezetben tevékenyebbek tudunk lenni, és kevésbé érezzük magunkat fáradtnak.

Ennek módja azonban nem mindegy. Inkább rövid időre, 5-10 percre nyissunk ki minden ablakot, akár naponta többször is, így sokkal gyorsabb és hatékonyabb a szellőztetés, emellett a falak sem hűlnek át, így csökken a hő- és energiaveszteség.

Amennyiben tetszett a cikk, vagy érdekesnek találja a témát, szóljon hozzá, ossza meg saját tapasztalatait, ajánlja ismerőseinek, vagy like-olja a Facebook oldalunkat, hogy mindig időben értesüljön az újdonságokról.

Vélemény, hozzászólás?